Kutatásunkat 2013 óta végezzük el a lakosság körében, és az eredmények szemléltetése és összehasonlíthatósága végett egy index-számmal összesítjük. Ez a szám, az Elsősegély Tájékozottsági Index megmutatja, mennyi volt az összes helyes válasz és az összes feltett kérdés hányadosa: 2013-ban 6,8 pont, 2014-ben 7 pont, 2015-ben 7,1 pont, 2016-ban 7 pont, 2017-ben 6,7 pont, 2018-ban 7,3 pont, 2019-ben pedig elértük minden idők legmagasabb pontszámát, 7,5-öt. Idén bővítettük a megkérdezettek körét, négyszer annyian töltötték ki kérdőívünket, mint a korábbi években.
Vajon ez hatással volt az eredményekre? Lássuk, hogy hogyan szerepelt a lakosság 2020-ban!

A bevezetőben előirányzott megosztó és új kérdések hatására az Elsősegély Tájékozottsági Index 2020-ban 6,9 pont lett. 

Mit mond ez a visszaesés számunkra a tavalyi rekord eredményhez képest? Hogy még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a helyes információk átadására lakossági fórumainkon, és még több embert kell megismertetnünk a defibrillátor-használattal kapcsolatos helyes tudással.
Nézzük részletesen, hogyan vizsgáztunk az egyes kérdésekből.

Klasszikus NET kérdések 

Ide azok a kérdések tartoznak, melyek a 2013 óta mindig szerepelnek a kérdőívben, így már 8 éve követhetjük nyomon a helyes válaszok tendenciáit.

Kezdjük egy jó hírrel: az agyrázkódás tüneteit az előző évihez képest (76,3%) többen ismerték fel helyesen, így a 79,1%-os eredmény bizakodásra ad okot. A hétköznapinak tűnő panaszok – úgy, mint aluszékonyság, szédülés, hányinger – még mindig sok embert megtévesztenek, ezért jó, ha minden évben előkerül a téma.

Szinte hajszál pontosan a 2019-essel megegyező az eredmény, az emberek 75,3%-a tudja helyesen, mi a teendő, ha üvegszilánk kerül a szembe. Célunk tudatosítani az emberekben, hogy senki ne próbálja meg magának kipiszkálni az idegen testet, hiszen ezzel még nagyobb kárt okozhat!

Az ajánlott napi folyadékbevitel mennyiségét illetően szintén az előző évivel megegyező eredmény született. A válaszadók 80,5% tudta helyesen, hogy egy 70 kg-os ember napi ajánlott folyadékbevitele 2,1-2,8 liter. 

Több mint 2 százalékponttal nőtt a helyest választ adók aránya 2019-hez képest arra a kérdésre vonatkozóan, hogy mit kell tennünk, ha leforrázzuk a kezünket. Bár 2017-ben még 77% tudta a helyes választ, de örülünk, hogy a csökkenő tendencia megállt, és 2020-ban 74,1% helyesen jelölte meg, hogy hideg folyó víz alá kell tartani a sérült testrészt körülbelül 10 percig.

2020-ban lakossági ismeretterjesztő kampányaink középpontjában a laikus újraélesztés állt, így az ezzel kapcsolatos kérdést minimálisan pontosítottuk, de a válaszokon nem változtattunk. Nagy örömünkre szolgál, hogy a 2019-es 58,86%-ról 2020-ban 64,75%-ra emelkedett a helyest választ bejelölők aránya. Így már elmondhatjuk, hogy a felmérés 2013-as indulása óta több mint 20%-kal emelkedett az újraélesztés helyes eljárására adott válasz aránya.
A helyes technikát nem lehet elégszer elismételni, célunk, hogy még többen tudják, hogy a fejet hátrahajtva, szájból orrba vagy szájból szájba kell alkalmazni a levegőfújást és a mellkasnyomást 30:2 arányban. Hangsúlyozzuk, hogy akkor sem kell megijedni, ha valaki a szájon át történő újraélesztést nem szeretné alkalmazni.  Ugyanis a mellkas másodpercenként kb. kétszeri, erős, 5-6 cm mélyre történő nyomása ugyanúgy lehetőség egy emberi élet megmentésére. A 64,75%-os eredmény örömteli ugyan, de még mindig nem elég. Célunk, hogy minél több emberhez eljusson az újraélesztés helyes módja.

A legnagyobb növekedést a tűző napon való ájulás kezelésénél tapasztaltuk, a megkérdezettek 81,9%-a jelölte meg helyes válaszként az alábbit: lehetőség szerint az árnyékba kell húzni az illetőt és - ha eszméleténél van - vízzel kell megkínálnunk, amíg meg nem érkezik a segítség. Ez az arány 2019-ben még csak 71,71% volt.

Új témakörök, vegyes válaszok

El is érkeztünk az egyik banálisnak tűnő, ám annál megosztóbb kérdésünkhöz: hogyan kell helyesen orvvérzést csillapítani. A közhiedelemmel ellentétben nem jó módszer az orrnyereg szorítása, az eredmények tükrében (40% erre szavazott) sajnos ez a megoldás még mindig elterjedt az emberek körében. A válaszadók kevesebb mint fele (47,4%) tudta, mi is az ajánlott módszer. Tanuljuk meg a helyes technikát, így ha valakinek elered az orra vére, hatékonyan tudunk elsősegélyt nyújtani:
mindkét orrcimpát befogva (hogy a vér ne tudjon távozni), a fejet enyhén előre hajtva csillapíthatjuk a vérzést. 

A következő, vérzéscsillapítással kapcsolatos témában már jól vizsgáztak a kitöltők: 95,8%-uk tudta helyesen, hogy fejsérülés esetén a sérültet le kell fektetni, fejét felemelni, és a seb fertőtlenítése után arra sapkakötést kell készíteni.

A kullancskiszedés technikáját a legfrissebb szakmai ajánlás alapján 2020-ban pontosítottuk, így az eddig szinte 100%-os, korábban helyesnek számító eredmény helyett két tábor alakult ki: a kullancsot egyenes vonalban, csavarás nélkül kiszedők válaszoltak helyesen (52,1%), ugyanis a kullancs csavarása már nem javasolt a művelet közben. Ez utóbbit az emberek 46,8%-a gondolta jó válasznak, így biztosan szükség lesz még pár évre, mire ez a technika kikopik a köztudatból.

Tesztünket új kérdéssel bővítettük, arra voltunk kíváncsiak, hogy az emberek mennyire ismerik jól a defibrillátor pontos funkcióját az újraélesztésben. A válaszadók 35,3% gondolta úgy, hogy a teljesen megállt szív újraindítható defibrillátorral – sajnos ez az állítás nem igaz. 
Valamivel többen, de még így is csak 37,2% tudta helyesen, hogy a defibrillátor egy olyan életmentő eszköz, amellyel szívritmuszavarokat tudunk megszüntetni annak érdekében, hogy a beteg szíve a sokkolást követően a normál szívritmusban működhessen tovább; használata szívmasszázzsal együtt hatásos.
Sajnos a maradék 26,7% válasz is téves volt, így összességében elmondhatjuk, hogy az emberek nem rendelkeznek magabiztos tudással a defibrillátor funkcióját illetően, valami féle misztikum lengi körül a témát, hiszen sokan úgy gondolják, csak egészségügyi szakképesítéssel rendelkező ember használhat ilyen készüléket.
Célunk, hogy minél több ember számára egyértelművé tegyük, hogy hazánkban már több mint 1500 helyen vannak nyilvánosan elérhető, automata defibrillátorok (AED), melyeket úgy terveztek, hogy laikusok is biztonsággal használni tudják. 
Ne parázz, sokkolj!  című társadalmi edukációs kisfilmünkben Bala (Csuja Imre) a humor segítségével mutatja be, hogy egy kis talpraesettséggel bárkiből életmentő válhat, a lényeg, hogy merjünk cselekedni!

A Nagy Elsősegély Teszt 2020 részletes eredményeit innen töltheti le:

Köszönjük, hogy támogatásával segíti alapítványunk tevékenységét, ezzel a mentők munkáját.