Most tömeges baleseti táskákra gyűjtünk! Támogasd munkánkat!

Segítek!

Ismerjük, csak félünk használni - Nyilvános defibrillátorok Magyarországon

Bár az elmúlt húsz évben nagyot léptünk előre az AED-k, vagyis a bárki számára hozzáférhető defibrillátorok elhelyezése terén, a velük kapcsolatos ismeretek átadásában még van hová fejlődni. Noha a sikeres, laikus újraélesztések száma nőtt, az edukáció talán még fontosabb, mint valaha.

Hazánkban leginkább a Vészhelyzet című tévésorozat epizódjaiban találkozhattak egész generációk a defibrillátorral. Fibrillál! – kiáltja az orvos az emergency room káoszában. Az eszköz vasalószerű tappancsait összedörzsölik és a beteg mellkasára illesztik. Visszaszámlálás, elektromos sokk, a test rándul egyet, és ezt ismétlik addig, amíg újra nem indul a szívműködést jelző pittyegő hang. Mindenki fellélegzik, sikerült megmenteni egy ember életét!

Ám a valóság nincs teljesen fedésben a fenti jelenetsorral, mert például a szabadon elérhető eszközöket – szerencsére – bármelyikünk képes használni. Azok a defibrillátorok, amelyek most már Magyarországon is nagy számban megtalálhatóak a nyilvános helyeken is, nem olyanok, mint a kórháziak. Sokkal egyszerűbben működtethetők, a tappancsaikat sem kell összedörzsölni – a rituális dörzsölgetés inkább a forgatókönyvírók találmánya, noha lehet zselé a tappancsokon –, és valóban laikusok számára készültek, a gép hangja ugyanis végigvezet a használat folyamatán.

Az adatok szerint hazánkban évente közel 26 000 ember hal meg hirtelen szívmegállásban1Ez naponta 60-70 embert jelent, azaz minden 25. percben meghal valaki, akit nem sikerül újraéleszteni. A betegek 20-30%-a nyilvános helyen lesz rosszul, újraélesztésükre pedig az első öt percben van a legnagyobb esély. A British Heart Foundation adatai szerint, ha a defibrillátort a szívleállást követő 3-5 percen belül használni kezdik, az a sikeres újraélesztés esélyét 6%-ról 74%-ra emeli2Elmondható, hogy a gyors felismerés, az időben megkezdett újraélesztés és a rendelkezésre álló defibrillátor életet ment.

Defibrillátor fejlesztésével, vagyis a szívműködést elektromos áram segítségével helyreállító eszköz készítésével már az 1920-as évek óta kísérleteztek, végül az ötvenes évek második felében öltött testet az első elképzelés. Nyilvánosan hozzáférhető, könnyen kezelhető, „automata külső defibrillátorok” a nemzetközi terminológiában AED-nek (Automated External Defibrillator) nevezett eszközök viszont csak 1978 óta léteznek. Érdemes tisztázni: az automata defibrillátor a sokkot maga „adja le”, a félautomata esetében ezt a használónak gombnyomással kell megtennie.

Nálunk az AED-ket nagyobb hullámban a kétezres évek elejétől kezdték kihelyezni3. Az elmúlt húsz évre tehát tekinthetünk úgy, mint ami fokozatos fordulatot hozott az újraélesztéssel kapcsolatos ismeretek és eszközök elterjedésében. Magyarországon a Magyar Kardiológusok Társasága által létrehozott Nemzeti Szív Alapítvány (NSZA) adatbázisa (http://www.mnsza.hu/hirtelen/aed_db_lista.php) alapján jelenleg több, mint ezerötszáz AED van elhelyezve nyilvános helyeken, boltokban, bankokban, bevásárlóközpontokban, sportlétesítményekben, pályaudvarokon, reptereken és még számos egyéb helyen.

Hogy ez sok, kevés vagy éppen elegendő-e, azt nehéz megítélni. Bécsben 250 szabadon hozzáférhető AED van, ebből hatvanat utcai tárolókban helyeztek el. Budapesten a fenti adatbázisban 150 körüli ilyen készüléket regisztráltak, bár meglehet, hogy ennél több van, csak még nem szerepelnek az NSZA térképén.

Riczu Norbert mentőállomás-vezető hosszú évek óta rendszeresen oktat újraélesztést országszerte. Kérdésünkre úgy kommentálja a hazai AED-k számáról szóló adatot, hogy ez a darabszám abból a szempontból kevés, hogy akár többre is szükség volna, de sok, ha arra gondolunk, hogy milyen kevéssé terjedt el a lakosság körében a használatukról szóló tudás.

„Sejtjük, hogy mi az, de félünk használni. Félni pedig akkor szoktunk, ha nincs biztos tudásunk a dologról. Munkahelyi képzéseken sokszor hallom: egyszer régen betereltek egy ilyen előadásra, de nem emlékszem, mit és hogyan kell csinálni. Szóval nem elég, ha láttunk egy bemutatót egy gumibábun, saját tudásra, rendszeresen frissített ismeretre volna szükség.” – foglalja össze az oktató.

Ez már csak azért is elgondolkodtató, mert az utóbbi évek hazai tendenciája a sikeres újraélesztések számának növekedését mutatja, és ebben azok az esetek is benne vannak, amikor laikus kezdi el a folyamatot, és közben érkezik meg az orvosi segítség. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 2019-ben az elmúlt két és fél évet vizsgálva azt találta4, hogy közel duplájára emelkedett a szervezet által regisztrált sikeres újraélesztések száma. „Míg 2016 első félévében 575 esetben sikerült visszaadni a beteg életét a gyors helyszíni beavatkozással, addig 2019 első félévében már 1009 ilyen esetet regisztráltunk. A féléves időszakban előforduló mintegy ötezer hirtelen szívmegállásos esetnél a megkezdett újraélesztések száma is megkétszereződött (2335-ről 4653-ra nőtt), vagyis a nagyobb esély nagyobb sikerszámot produkált” – áll az OMSZ közleményében. A szervezet ezt egyértelműen az új szakmai és kommunikációs stratégia eredményének tartja: a telefonos újraélesztési protokoll alkalmazásának, a SzívCity közösségi életmentő applikáció elterjedésének, a defibrillátor-térkép használatának, a szemléletformálásnak és a képzési programoknak.

A SzívCity – amelyhez hasonló applikációkat más országokban is használnak – egyrészt megmutatja, hol van a közelünkben defibrillátor, másrészt áttörést jelentett, mert közösséget formált olyan önkéntesekből, akik vállalják, hogy ha a Mentőszolgálat riasztja őket, mert a közelükben közterületen hirtelen szívleállás történik, akkor a helyszínre sietnek, és megkezdik az újraélesztést. 

/A kép forrása: SzivCity Facebook - facebook.com/szivcity/

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) az OMSZ partnereként a szemléletformálásban ért el figyelemre méltó eredményeket. Minden évben kampányt hirdet az Újraélesztés Nemzetközi Napja, vagyis október 16. körül, hogy felhívja fel a figyelmet a téma fontosságára. 2019-ben a Merj cselekedni!kampány egy hétköznapi eseten keresztül beszélt a témáról5.

Hirtelen szívleálláskor minden beavatkozás nélkül eltelt perc mintegy tíz százalékkal rontja a túlélési rátát, vagyis tíz perc után az életben maradás esélye minimális. Éppen ezért fontosak az olyan megoldások, amelyek mozgósítanak, és a helyszínre irányítják a civil segítséget, valamint lényeges, hogy az AED-k valóban hozzáférhetőek és megfelelően karbantartottak legyenek. Sajnos létező tapasztalat, hogy egy adott helyen, például egy plázában van ugyan defibrillátor, de elzárva tartják egy irodában, és az elemeit sem töltik fel rendszeresen. A jó megoldások azok – hangsúlyozzák a szakemberek –, amikor a recepción vagy egy információs pultnál van elhelyezve a készülék, esetleg egy ablakos tárolóban, amelyet kis kalapáccsal látnak el, hogy az üveget betörve egyszerűen elő lehessen venni az eszközt.

„Azt kell tudatosítani, hogy az első 3-5 percet kell megoldani.” – állítja Riczu Norbert újraélesztést oktató szakember, akivel a laikus újraélesztés sikerét befolyásoló pszichikai tényezőkről is beszélgettünk. A szakember szerint nem reagálunk egyfomán, egyénenként nagyon különböző a stressztűrő képességünk, valamint az, hogy baj esetén, egy hirtelen szívmegállással szembesülve mennyire maradunk higgadtak, tudunk-e hatékonyan cselekedni, „elvállaljuk-e” a feladatot.

„Annak a felelősségét nem szabad magunkra venni, hogy az illető akkor marad életben, ha jól cselekszünk. Az első perceket kell pontosan végigcsinálni, utána érkezni fog a segítség."

 – magyarázza a szakember, aki szerint nagyon nagy lépés volt, hogy az új protokollok alapján már nem a szájon át lélegeztetést hangsúlyozzák az oktatók, hanem a mellkaskompressziót. „Ezt a terhet levettük mindenkiről, és a kompresszióra összpontosítunk: erőteljesen, öt centi mélyen kell nyomni, közben valaki hívja a mentőket, más valaki meg keresse meg a legközelebbi defibrillátort!” 

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány filmje, a Tartsd életben! Újraélesztés egyszerűen és gyorsan amely másfélmillió megtekintésnél tart a YouTube-on –éppen az egyszerű, gyors, tudatos cselekvésre hívja fel a figyelmet. A Valami Amerika című film szereplőivel – a British Heart Foundation filmje alapján és engedélyévelmegvalósított kampányvideó az újraélesztéssel kapcsolatos alapvető ismeretek közlésével a „te is meg tudod tenni” érzését közvetíti.

 „Azt viszont még mindig sokan nem tudják, hogy a defibrillátor is csak a manuális technikával együtt ér valamit” – fűzi hozzá az oktató, aki szerint a mozdulatoknak annyira automatikusnak kell lenniük, hogy ne is maradjon helye a pániknak.

Az OMSZA 2019-ben és 2020-ban végzett nem reprezentatív felmérései, amelyeket az alapvető elsősegély-ismeretek kérdésében végeztek, azt mutatták, hogy a válaszadók döntő többsége tudja ugyan, mi az a defibrillátor, de nem pontosan. A netes válaszadásban résztvevők több mint 71%-a gondolta úgy, hogy a defibrillátorral újraindítható a teljesen leállt szív. Ezzel szemben a defibrillátort akkor szükséges és kell használnunk, ha a szív elektromos tevékenysége rendezetlenné válik, például kamrafibrilláció alakul ki. A válaszadók csupán kevesebb mint 28%-a jelölte meg ezt helyes válaszként. Ennek megállapításában nem vagyunk magunkra utalva, segítenek benne a laikusok számára is elérhető újraélesztő készülékek. A felmérésből kiderült továbbá, hogy a megkérdezettek csupán fele találkozott a témával kapcsolatos oktatással, de ennél is szembetűnőbb eredmény volt az, hogy csupán 38% nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik információval arról, hol találhatók ezek az életmentő készülékek nyilvános helyeken. Bizakodásra ad okot, hogy az OMSZA egy másik, a témában végzett kutatása megállapította, hogy ha van a közelben elérhető defibrillátor, akkor a megkérdezettek több mint 68%-a elméletben tudná, hogy mi a teendő – igaz, több mint 20% szerint laikus még ezeket a nyilvános elérhető készülékeket sem használhatja. Beszédes adat, hogy a válaszadók több mint 99%-a szerint fontos lenne, hogy a különböző médiumokban több információ legyen elérhető a nyilvánosan elérhető defibrillátorokkal és úgy általában az újraélesztéssel kapcsolatban.

Az edukáción valóban sok múlik, sőt, azt sem túlzás állítani, hogy minden ezen múlik. Az OMSZ 2018-ban elindított Hősképzés elnevezésű programja amely országszerte minden hónap utolsó hétfőjén a megyeszékhelyi mentőállomásokon ingyenes képzéseken oktatja az életmentést a közelmúlt egyik olyan akciója volt, amely segített az ismeretek terjesztésében.

Örvendetes az is, hogy a Nemzeti Alaptantervben a hetedik-nyolcadik osztályos tananyagban kötelezően szerepelnek az újraélesztéssel kapcsolatos ismeretek. Elvileg tehát egy diák sem hagyja el úgy az általános iskolát, hogy ne venne részt újraélesztési képzésen. Persze csak akkor lesz valódi ez a tudás, ha nem pusztán „leadott” és kipipált anyag válik belőle – ehhez járul hozzá, hogy az újraélesztési ismeretekre mostantól az OMSZ képzi a pedagógusokat.

Az elmúlt húsz évben sokat léptünk előre az újraélesztésről szóló tudás és a defibrillátor használata terén, de a felmérések is mutatják, hogy más elméletben tudni a helyes választ, és más, ha valóban képesek vagyunk és merünk cselekedni.


http://www.debkard.hu/dkn/elozo-evek.html?dir=dkn/2004&file=borbola-szivhalal.html

https://www.steroplast.co.uk/blog/defibrillator-skills-faw-efaw/

   https://firstaidforlife.org.uk/how-to-save-a-life-using-cpr-and-defibrillator/

https://index.hu/tudomany/biotech/defib0708/

https://www.facebook.com/orszagosmentok/photos/a.439382419406149/2627751447235891/?type=3&theater

https://www.youtube.com/watch?v=GdoS6INYHl0