A fejsérüléseket az első percekben általában erős vérzés kíséri abban az esetben is, ha csupán felületi, koponyatöréssel nem járó sebzésről van szó. Ennek megfelelően a legkisebb fejsérülések is ijesztő látványt nyújtanak, különösen, ha a vérzés az arcot borítja be. Természetesen ennél komolyabb sérülések is előfordulnak, de fontos kiemelnünk, hogy itt se essünk pánikba a látványtól!  

Megrándult a válla? Kificamodott a bokája? Hétköznapi sérülések, amelyeknél a laikus segélynyújtónak nem feladata megállapítani, hogy valójában rándulásról, ficamról vagy akár törésről van-e szó. Ezt gyakran az egészségügyi dolgozók is csak Röntgen-felvétel alapján tudják megállapítani. Ennek megfelelően a rándulás, a ficam és a törés ellátása hasonló elveken alapszik.

Égési sérülést közvetlen hőhatás okozhat. Elsősegélynyújtás szintjén lényegében mindegy, hogy közvetlenül mi okozta az égési sérülést, az ellátás ugyanaz.

Az állattól származó harapott sérülések kezdetben sokszor banálisnak tűnnek, de a látszólag kis sérüléseknek is lehetnek súlyos következményei. Sajnos nem ritkák az olyan súlyos sérülések sem, amelyek a beteget közvetlen életveszélybe sodorják. Legyünk óvatosak, soha ne engedjük például, hogy gyermekünk ismeretlen állattal játsszon!

A klór sárgászöld színű, szúrós szagú, a levegőnél nehezebb, erősen maró és mérgező hatású gáz. A klórgáz a nedves emberi szövetekkel (szem vagy felső légutak) érintkezve, a szövet víztartalmával sósavat képez, ami ingerli a nyálkahártyát, nagy töménységben maró sérülést okoz az érintett területen.