Most LifePak 15 defibrillátorra gyűjtünk!
Köszönjük életmentő adományát!

Segítek!

Rándulás, ficam

Megrándult a válla? Kificamodott a bokája? Hétköznapi sérülések, amelyeknél a laikus segélynyújtónak nem feladata megállapítani, hogy valójában rándulásról, ficamról vagy akár törésről van-e szó. Ezt gyakran az egészségügyi dolgozók is csak Röntgen-felvétel alapján tudják megállapítani. Ennek megfelelően a rándulás, a ficam és a törés ellátása hasonló elveken alapszik.

Rándulás

Rándulás esetében a két csontvég kimozdul a helyéről, az ízületi tok és szalag megnyúlik vagy el is szakad, azonban az ízületet alkotó csontok a helyükön maradnak. Legenyhébb esetben az ízületi szalagok csupán megnyúlnak. Komolyabb a sérülés, ha részlegesen szakadnak, súlyosabb esetben pedig teljesen el is szakadnak az ízületeket rögzítő, stabilizáló szalagok.

A rándulást általában erős fájdalom, duzzanat és vérömleny kíséri. Rándulás esetén az ízület maga mozgatható, viszont a mozgástartomány erősen beszűkül, és komoly fájdalommal jár. A rándulás röntgenfelvétellel és fizikális vizsgálattal is igazolható.

A rándulás kezelésének legfontosabb lépése a nyugalomba helyezés, a kar felkötése vagy a láb felpolcolása, valamint a sérült ízület hűtése és rugalmas pólyával való rögzítése.

Rándulások előfordulási helyei:

Vállízület, kar, könyök, csukló, ujjak, térdízület, boka 

Ficam

A ficamok hátterében leggyakrabban sportsérülések állnak, ám a háztartási és munkahelyi balesetek között is nagy számban fordulnak elő. A ficam esetén a csontvégek kimozdulnak az ízületből, és rugalmasan rögzített rendellenes helyzetben maradnak külsőleg is látható alakváltozást okozva.

A ficam esetén az ízületi tok és szalagrendszer súlyosabban sérül, ezért a fájdalom is erősebb lehet. Röntgenfelvétellel és egyéb képalkotó eljárással (UH, CT, MRI, arthroszkópia) győződhetünk meg a sérülés kiterjedéséről, amely a kezelés menetét nagymértékben befolyásolja. Az ízület stabilitásvizsgálatával dönthető el, hogy konzervatívan (gipszrögzítéssel) vagy műtéti úton kell a sérülést ellátni.

A leggyakoribb ficamok: a vállficam, a könyökficam, az ujjízületi ficamok, a térdkalácsficam és a bokatörésekkel járó felső ugróízületi ficamok.

A teljes ízületi ficamok leggyakoribb tünetei közé a duzzanat, a fájdalom, a sérült ízület teljesen beszűkült mozgása tartozik, esetenként jellegzetesen torz, deformált képet mutat. Különösen veszélyes a térdízületi teljes ficam, az ilyen ficam verőér-sérüléssel is járhat. Ezért ezekben az esetekben fontos az érfestés készítése és érsebész bevonása a kezelésbe.

A teljes ficamok kezelésének első lépéseként az ízületet nyugalomba helyezik, hűtik. Fontos, hogy laikus ne próbálja meg helyre tenni a ficamot, mert ezzel az ízületi vápa vagy csontfej törését, a szalagok szakadását, valamint ideg- és érkárosodás is okozhat.

Tünetek

  • fájdalom
  • deformitás
  • duzzanat, vérömleny
  • részleges mozgás kiesés, vagy képtelenség

Elsősegély

A laikus segélynyújtónak nem feladata megállapítani, hogy valójában rándulásról, ficamról vagy akár törésről van-e szó. Ezt gyakran az egészségügyi dolgozók is csak Röntgen-felvétel alapján tudják megállapítani. Ennek megfelelően a rándulás, a ficam és a törés ellátása hasonló elveken alapszik. Ezek pedig a következők:

  1. Teremtse meg a biztonságot! Használjon gumikesztyűt!
  2. Nyugtassa meg a sérültet, helyezze nyugalomba! Ültesse vagy fektesse le, de ügyeljen arra, hogy a sérült testrészt lehetőleg NE mozgassa!
  3. A sérülés megtekintése, további sérülések keresése.
  4. Rögzítse a talált helyzetben rugalmas pólyával szorosan, de NE szorítsa el! Illetve kétoldalról támassza meg!
  5. Ha indokolt hívjon mentőt vagy forduljon orvoshoz!

forrás: www.balesetisebeszet.hu

Tájékoztatás: A honlapon megjelenő anyagok általános tájékoztatásnak minősülnek. Laikusok számára megfogalmazott információk, melyek nem tekinthetők szakmai protokollnak, illetve terápiás ajánlásnak.