Legyen Önnek is szívügye az életmentés! Segítse a mentők munkáját!

Segítek!

Epilepszia

Az epilepsziás rohamok igen különfélék lehetnek attól függően, hogy az agy mely területein alakul ki túlműködés. A rohamok 40 százaléka - ilyen az ún. kisroham vagy absence - például nem görcsroham, hanem az egyén pár másodpercre elveszíti kapcsolatát a külvilággal, majd folytatja a korábbi tevékenységét, mintha mi sem történt volna.

Az epilepszia (régiesen frász) az olyan neurológiai betegségek gyűjtőneve, melyek epilepsziás rohamokkal járnak. Az agy bizonyos területein fokozott elektromos aktivitás jön létre, mely változatos tüneteket okozhat a pár másodpercig tartó "hatásszünettől" a perceken át tartó, egész testet érintő görcsrohamokig. Epilepsziás rohamot külső behatások is okozhatnak, pontos kiváltó oka azonban ismeretlen.

Az epilepsziás rohamok igen különfélék lehetnek attól függően, hogy az agy mely területein alakul ki túlműködés. Alapvetően két fő rohamtípust különböztetnek meg, a generalizált, vagyis az agy egészét érintő rohamokat, és a parciális vagy más néven fokális rohamokat, amik csak az agy bizonyos területeire korlátozódnak. A rohamok 40 százaléka azonban nem görcsroham, ezek közé tartozik pl. az ún. absence roham, mely során az egyén pár másodpercre elveszíti kapcsolatát a külvilággal, majd folytatja a korábbi tevékenységét, mintha mi sem történt volna

Mit tehet a laikus hozzátartozó az epilepsziás rohamok alatt?

Az abscence, másnéven „kisroham”

Sok esetben olyan gyorsan történik, hogy a kívülálló gyakran csak akkor veszi észre, ha sűrűn ismétlődik. Az absence alatt nincs szükség külső beavatkozásra, de figyeljük meg és hívjuk fel a környezet, pl. az iskola figyelmét arra, hogy ezek nem figyelmetlenség vagy tic, hanem epilepsziás roham jelei. Figyeljünk fel az absence-ra és próbáljuk a rövid rosszullét alatt esetleg elmulasztott információkat pótolni.

A komplex parciális (pszichomotoros) roham

Esetén a tudatzavar mellett összetett magatartási automatizmusok (pl. csámcsogás, matatás, vetkőzési-öltözési mozdulatsorok) jelenhetnek meg a tudatvesztéssel együtt. Ilyenkor a legfontosabb teendő a beteg kínos helyzettől való megvédése és annak megakadályozása, hogy a mozgásos jelenségek félreértelmezése miatt a beteget mozgásában korlátozzák.

  • Védjük meg a pácienst a balesetektől, a mozgásos tevékenységek ugyanis könnyen
  • okozhatnak sérülést.
  • Ne hagyjuk egyedül a beteget.
  • Ne avatkozzunk be a roham közben. Célszerű megvárni, amíg a rosszullét lezajlik.
  • A roham alatt nyugodtan beszéljünk a beteghez, sokszor részlegesen megérti és irányítható.
  • Óvjuk meg attól, hogy méltatlan helyzetekbe kerüljön (vetkőzés), vagy az állapottal való visszaélésnek legyen áldozata (pl. lopás)

Az ún. nagyroham (tónusos-klónusos roham)

  • Győződjünk meg róla, hogy a beteg testi épségét semmi sem veszélyezteti. Legtöbbször elég, ha a beteget oldalára fektetjük (stabil oldalfekvés helyzet), meggyőződünk arról, hogy szabadon lélegzik, feje alá egy párnát helyezünk, ruháját megoldjuk. Fontos, hogy ne rögzítsük, mozgásában ne korlátozzuk, elég, ha biztosítjuk, hogy a rángások miatt ne sérüljön.
  • Védjük meg a beteget a sérülésektől, fektessük az oldalára, mihelyt a roham csillapodik
  • Maradjunk a beteg mellett és próbáljuk megnyugtatni.
  • Ne próbáljuk megszüntetni a rohamot. Ha már elkezdődött, minden külső beavatkozás sérüléseket okozhat.
  • Ne tegyünk semmit a beteg szájába, ne itassuk meg.
  • Csak akkor hívjunk mentőt, ha a beteg néhány perc múlva sem tér magához, vagy ha sérülést szenved.

Az esetek többségében nincs szükség orvosra, mentőre!

Ez alól kivétel:

  • ha nem ismert epilepsziával élő emberről van szó. A roham ugyanis súlyos betegségek első jele is lehet.
  • ha újabb roham jelentkezik az első után vagy még annak megszűnése előtt,
  • ha a roham maga (nem a feltisztulás) 5 percnél tovább tart,
  • ha a roham kapcsán sérülés keletkezett. Különösen veszélyes lehet a fejsérülés!

Forrás: www.epilepszia.hu